A hadarás ( beszédritmus zavar)
a beszéd folyamata, összhangja, szerkezete, ritmusa esik szét.
A hadaróknál fokozott beszédkésztetést találunk, amely a beszéd sebességének ritmustalan formájában ölt testet. Súlyosabb esetekben a beszéd teljesen érthetetlenné válhat, a hangok, szótagok, szavak torzulásának, kihagyásának következtében.
A hadarás nem azonos a gyors beszéddel, ugyanis valódi hadarás esetében a beszéd üteme és ritmusa olyan nagymértékben felbomlik, hogy a hadaró folyamatos beszéde igen nehezen érthető, sőt gyakran érthetetlenné válik, az egyes szótagok, szavak összemosódnak.Okai lehetnek
A hadarás hátterében sokan minimális agysérülést tételeznek fel, mely keletkezhet a terhesség alatt, a szülés körül vagy után.
Elterjedt az a felfogás is, hogy a hadarás a dadogáshoz hasonlóan beszédneurózis, és gyenge idegrendszerű, érzékeny egyéneknél alakul ki.
Szerepe van még kialakulásában az öröklésnek is.
Ok lehet a veleszületett beszédgyengeség vagy beszédfejlődési rendellenesség is.
Gyermekkori agysérülések és bizonyos betegségek is, illetve kedvezőtlen környezeti hatások is hadaráshoz vezethetnek.
Elterjedt az a felfogás is, hogy a hadarás a dadogáshoz hasonlóan beszédneurózis, és gyenge idegrendszerű, érzékeny egyéneknél alakul ki.
Szerepe van még kialakulásában az öröklésnek is.
Ok lehet a veleszületett beszédgyengeség vagy beszédfejlődési rendellenesség is.
Gyermekkori agysérülések és bizonyos betegségek is, illetve kedvezőtlen környezeti hatások is hadaráshoz vezethetnek.
Tünetei - figyelemfelhívó jelek
- Legfeltűnőbb tünet a gyors beszéd, s ez a gyorsaság annál inkább jellemző, minél hosszabb a szó.
- Jellemző, hogy felbomlik, rendszertelenül változik a beszédük ritmusa.
- Mivel a gyors beszédtempó következtében nincs idejük a szükséges hangképző mozgások elvégzésére, a hangok és a szótagok egy részét elnyelik vagy torzítják, a szavakat gyakran megcsonkítják. S így részben a gyors ütem miatt, részben azért mert artikulációs ügyességük elmarad az ép beszédűekétől, artikulációjuk pontatlan.
- Beszédük színtelen, monoton, mert tagolásra, megértést segítő szünetek tartására, hangsúlyozásra nincs idejük.
- Légzésük felületes, kapkodó, és alig alkalmaznak hangerő, hangszín és hangmagassági váltásokat.
- Hallási figyelmük gyenge, és a hadaró gyermeknek gyakran az egész magatartásán megfigyelhető a gyorsaság, a pontatlanság, szétszórtság.
Mit tehetek én, mint szülő, pedagógus?
Leghelyesebb, ha a szülő a hadaró gyermekkel logopédushoz fordul, és az ő tanácsai alapján foglalkozik a gyermekkel!- Fontos a rendezett életmód kialakítása és a gondolkodás rendszerezése, amelynek a gondolatok megfogalmazásában érvényesülnie kell!
- Meg kell tanítani a hadarót rövid, egyszerű mondatokban beszélni, ahol a gondolatok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és a beszéd pontosan a tartalmat fejezi ki!
- A javuláshoz hozzájárul minden olyan hatás, mely erősíti az idegrendszert és mindaz, amely segítségével a gyermek személyisége rendezettebb lesz!
- Fontos, hogy ne fárasszák túl a gyermeket se szellemileg, se fizikailag! Nagyon fontos a nyugodt és megfelelő időtartamú alvás, pihenés.
- Játékai kikapcsolódását, ellazulását szolgálják! A számítógépes játékok idejét korlátozni kell, mert ezek is fárasztják és feszültté tehetik a gyermeket!
- Jó, ha van a gyermeknek nem túl merev napirendje, mert a rendszeresség növeli biztonságérzetét és jó hatással van egész személyiségére!
- Az együtt végzett tevékenységek lehetőleg lassú, nyugodt tempójúak, jó hangulatúak legyenek!
- A túl engedékeny és túl szigorú és a túl aggodalmaskodó nevelés egyaránt helytelen! A szülő gyermeke számára akkor jelent biztonságot, ha szeretete mellett érzi határozottságát és erejét is!
- Ne legyen a gyermek türelmetlen, ideges, hangos jelenetek, veszekedések szem-és fültanúja!
- Minél kevesebb erőszakos, félelmet, bűntudatot, feszültséget keltő hatás érje a gyermeket – kevés mozi, tv ajánlott!
- A szülők szoktassák a gyermeket feladataik megtervezésére és elvégzésére, komoly feszültség lehet a gyermekben, ha az iskolába felkészületlenül megy!
- A lassú, nyugodt tempójú beszédpélda jó hatással lehet a hadarókra!
- Ha a gyermek mesélni akar valamit, fontos, hogy ne szakítsák félbe, mert ha félnie kell attól, hogy nem hallgatják végig, beszéde még gyorsabb lesz!
- Szükség van a beszédhiba tudatosításra, arra, hogy figyelmüket a beszédre irányítsuk!
- Fontos, hogy a beszédtechnikai gyakorlatokat otthon is rendszeresen gyakorolják!
Forrás:
"…Hogy szebben beszéljen…" Szülőknek a beszédhibákról, OPI, Budapest, 1982.
Tanácsadó és terápiás tájékoztató beszédhibás gyermekek szüleinek, Tárogató Kiadó, Budapest, 1994.édjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.
Vassné Dr. Kovács Emőke
ELTE BGGYF Fonetikai és Logopédiai Tanszék
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése