Népszerű bejegyzések

Rendszeres olvasók

Összes oldalmegjelenítés

Oldalak

Címkék

100000 kattintás (1) 2012. októberi statisztika (1) A beszédfejlődés feltételei (1) a jegyzeteim célja (1) Adaptációs kézikönyv (1) ajak- és nyelv gyakorlatok (1) Ajak-és nyelvgyakorlatok (2) ajánlás (1) alapozó terápia (1) arcfejlődés (1) beszédészlelés (2) beszédfejlesztés (1) Beszédfejlődés (1) beszédhang-hallás(G-O-H) (1) beszédmegértés (1) burgonya (1) ceruzafogó (1) cumi és beszéd (1) dadogás (1) Dévény módszer (1) diszfónia (1) diszgráfia (2) diszkalkulia (2) diszlexia (1) dominancia (1) egyensúly és tanulás (1) előkészítő időszak (1) Fejlesztés 0-3 éves korig (1) fejlesztő játékok (2) fejlődés (1) felhívójelek csecsmőkorban (1) finommmotorika (1) finommotorika (3) fonológiai tudatosság (1) G-O-H vizsgálat (1) GMP diagnosztika (1) Gondot jelző tünetek (1) grafomotoros fejlesztés (1) hadarás (1) Hallás (2) Hallás ellenőzés otthon - Lullenstyd.com (1) hallási figyelem (1) hasznos linkek (1) helyesírás fejlesztése (1) idegrendszer (1) IKT-s eszközök (1) Influenza - D vitamin (1) iskolaérettség (2) Iskolaérettség - képességterületek (1) Iskolára készítés (1) Játék vásárlás (1) képességek (1) kéz finom motorikájának fejlesztése (1) Kezeletlen pöszeség (1) lateralizáció (1) letöltések (1) letölthető anyagok (1) Linkek (1) logopédiai gyakorlatok otthonra (1) logopédiai szűrés tapasztalatai (1) logopédus feladatai (1) logopédus vagy fejlesztő pedagógus (1) magzat fejlesztése (1) megkésett beszédfejlődés (1) Mit olvastatok legtöbbet? (1) mondóka (2) mozgás-beszéd (1) mozgásfejlesztés (1) mozgásfejlődés 0-24 hónap (1) myofunkcionális tréner (1) neuropszichológia (1) nevelési 10 parancs (1) nyelvi fejlődés (1) nyelvlökéses nyelés (1) Nyelvlökéses nyelés és az arcfejlődés kapcsolata (1) Olvasottsági statisztika (1) orrmandula (1) papilla incizíván (1) Poetz kezelés (1) Pösze terápia (1) pöszeség (1) pöszeterápia (1) primitív reflexek (1) prizmás szemüveg (1) Proetz (1) rágógumi (1) rekedtség (2) Rendellenes fogsor okai (1) Ringatás-bölcső (1) softverek (1) szabálytalan fogak (1) szájlégzés (3) szakirodalom (3) szakmai tevékenység (1) SZÓL-E? (1) szopás és a nyelv (1) szoptatás (1) szoptatás és fogszabályozás (1) szülés (1) tanév eleji vizsgálat (1) tanulási nehézség (1) tanulási zavar (1) táplálkozás (2) Táplálkozás: a tej (1) Táplálkozás: vigyázz (1) testközépvonal (1) testséma fejlesztése (1) Tünetek 5-7 éves korban (1) Tünetek 7-12 (1) Tympanometria (1) Ujjszopás (2) Ujjszopás következménye (1) vesztibuláris rendszer (1) zenei nevelés (1)

2011. november 5., szombat

Hadarás

 





A hadarás ( beszédritmus zavar)  

a beszéd folyamata, összhangja, szerkezete, ritmusa esik szét.
A hadaróknál fokozott beszédkésztetést találunk, amely a beszéd sebességének ritmustalan formájában ölt testet. Súlyosabb esetekben a beszéd teljesen érthetetlenné válhat, a hangok, szótagok, szavak torzulásának, kihagyásának következtében.
A hadarás nem azonos a gyors beszéddel, ugyanis valódi hadarás esetében a beszéd üteme és ritmusa olyan nagymértékben felbomlik, hogy a hadaró folyamatos beszéde igen nehezen érthető, sőt gyakran érthetetlenné válik, az egyes szótagok, szavak összemosódnak.

Okai lehetnek

A hadarás hátterében sokan minimális agysérülést tételeznek fel, mely keletkezhet a terhesség alatt, a szülés körül vagy után.
Elterjedt az a felfogás is, hogy a hadarás a dadogáshoz hasonlóan beszédneurózis, és gyenge idegrendszerű, érzékeny egyéneknél alakul ki.
Szerepe van még kialakulásában az öröklésnek is.
Ok lehet a veleszületett beszédgyengeség vagy beszédfejlődési rendellenesség is.
Gyermekkori agysérülések és bizonyos betegségek is, illetve kedvezőtlen környezeti hatások is hadaráshoz vezethetnek.

Tünetei - figyelemfelhívó jelek

  • Legfeltűnőbb tünet a gyors beszéd, s ez a gyorsaság annál inkább jellemző, minél hosszabb a szó.
  • Jellemző, hogy felbomlik, rendszertelenül változik a beszédük ritmusa.
  • Mivel a gyors beszédtempó következtében nincs idejük a szükséges hangképző mozgások elvégzésére, a hangok és a szótagok egy részét elnyelik vagy torzítják, a szavakat gyakran megcsonkítják. S így részben a gyors ütem miatt, részben azért mert artikulációs ügyességük elmarad az ép beszédűekétől, artikulációjuk pontatlan.
  • Beszédük színtelen, monoton, mert tagolásra, megértést segítő szünetek tartására, hangsúlyozásra nincs idejük.
  • Légzésük felületes, kapkodó, és alig alkalmaznak hangerő, hangszín és hangmagassági váltásokat.
  • Hallási figyelmük gyenge, és a hadaró gyermeknek gyakran az egész magatartásán megfigyelhető a gyorsaság, a pontatlanság, szétszórtság.


Mit tehetek én, mint szülő, pedagógus?

Leghelyesebb, ha a szülő a hadaró gyermekkel logopédushoz fordul, és az ő tanácsai alapján foglalkozik a gyermekkel!
  • Fontos a rendezett életmód kialakítása és a gondolkodás rendszerezése, amelynek a gondolatok megfogalmazásában érvényesülnie kell!
  • Meg kell tanítani a hadarót rövid, egyszerű mondatokban beszélni, ahol a gondolatok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és a beszéd pontosan a tartalmat fejezi ki!
  • A javuláshoz hozzájárul minden olyan hatás, mely erősíti az idegrendszert és mindaz, amely segítségével a gyermek személyisége rendezettebb lesz!
  • Fontos, hogy ne fárasszák túl a gyermeket se szellemileg, se fizikailag! Nagyon fontos a nyugodt és megfelelő időtartamú alvás, pihenés.
  • Játékai kikapcsolódását, ellazulását szolgálják! A számítógépes játékok idejét korlátozni kell, mert ezek is fárasztják és feszültté tehetik a gyermeket!
  • Jó, ha van a gyermeknek nem túl merev napirendje, mert a rendszeresség növeli biztonságérzetét és jó hatással van egész személyiségére!
  • Az együtt végzett tevékenységek lehetőleg lassú, nyugodt tempójúak, jó hangulatúak legyenek!
  • A túl engedékeny és túl szigorú és a túl aggodalmaskodó nevelés egyaránt helytelen! A szülő gyermeke számára akkor jelent biztonságot, ha szeretete mellett érzi határozottságát és erejét is!
  • Ne legyen a gyermek türelmetlen, ideges, hangos jelenetek, veszekedések szem-és fültanúja!
  • Minél kevesebb erőszakos, félelmet, bűntudatot, feszültséget keltő hatás érje a gyermeket – kevés mozi, tv ajánlott!
  • A szülők szoktassák a gyermeket feladataik megtervezésére és elvégzésére, komoly feszültség lehet a gyermekben, ha az iskolába felkészületlenül megy!
  • A lassú, nyugodt tempójú beszédpélda jó hatással lehet a hadarókra!
  • Ha a gyermek mesélni akar valamit, fontos, hogy ne szakítsák félbe, mert ha félnie kell attól, hogy nem hallgatják végig, beszéde még gyorsabb lesz!
  • Szükség van a beszédhiba tudatosításra, arra, hogy figyelmüket a beszédre irányítsuk!
  • Fontos, hogy a beszédtechnikai gyakorlatokat otthon is rendszeresen gyakorolják!
A hadarás esetében is az eredményes javítás elengedhetetlen feltétele a logopédus, a szülő és a gyermek szoros együttműködése. Fontos, hogy a szülő türelmes és bizakodó társa legyen gyermekének ebben a nagy kitartást igénylő munkában, buzdítsa, vegyen észre és értékeljen minden apró eredményt!
Forrás:
"…Hogy szebben beszéljen…" Szülőknek a beszédhibákról, OPI, Budapest, 1982.
Tanácsadó és terápiás tájékoztató beszédhibás gyermekek szüleinek, Tárogató Kiadó, Budapest, 1994.édjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.
Vassné Dr. Kovács Emőke
ELTE BGGYF Fonetikai és Logopédiai Tanszék





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése