A beszédészlelés és beszédmegértés folyamatának vizsgálata (GMP diagnosztika)

 





A beszédészlelés, beszédmegértés folyamatának
               vizsgálata -GMP 

A GMP diagnosztika megalkotója dr. Gósy Mária nyelvész professzor.


A vizsgálat célja: van-e a gyermeknek  beszédpercepciós zavara, ha igen akkor a zavar helyének, típusának                          és mértékének a megállapítása.


NEM AZT AKARJUK MEGTUDNI, HOGY A GYERMEK MIRE NEM KÉPES, HANEM AZT, 
                                            HOGY MIRE KÉPES!


Alkalmazása: kooperáló 3 évestől 12 éves korig (később is!)
                    GMP20 teszt a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődésű gyermekek vizsgálatára is
                    alkalmas.


Megjegyzés: A vizsgálat ideje kb. 45 percet vesz igénybe. Nagyon hasznos információkat kapunk az óvodás
                    és kisiskolás gyermekek beszédészlelési, beszédmegértési folyamatairól.
                    Iskolásoknál kiderülhet  mi okozhatja az olvasás, írás, helyesírás, szövegértés  problémáját.
                    Ha a szövegértéssel gond van, elképzelhető a matematika terén is jelentkeznek problémák.


A vizsgálat altesztjei:


GMP1   
G-O-H hallázsvizsgálóval ép hallás esetén, a globális észlelésről kapunk képet.


GMP2 
Mondatazonosítás zajban: az észlelés akusztikai, fonetikai, fonológiai szintjeinek vizsgálata.


GMP3 
Szóazonosítás zajban: képet kapunk az akusztikai-fonetikai szintek működéséről és a lexikális hozzáférés folyamatáról.


GMP4 
Szűrt mondatok azonosítása: a hallás és az észlelés összefüggésére mutat rá.


GMP5  
Gyorsított mondatok azonosítása: Választ próbálunk kapni arra, hogy képes-e a gyermek az életkorának megfelelő beszédészlelési teljesítményt nyújtani.
Az elmaradott beszédészlelési mechanizmus gyakran a gyorsított
beszéd felismerésének nehézségében  jelentkezik először. Az
azonosítás itt a legnehezebb.


GMP6 Természetes mondatok azonosítása:


GMP7 
Vizuális észlelés vizsgálata: A beszédészlelésben és a beszédmegértésben nagy szerepe van az jakműködés percepciójának(észlelésének). Fontos tudni, hogy a
gyermek mennyit képes felfogni ebből az információból.


GMP8 
Rövid idejű verbális memória vizsgálata: megfelelő működése szükséges a jó beszédészleléshez, a helyes artikulációhoz, később pedig az írott nyelv megfelelő szintű azonosításához (írás, olvasás).




GMP9 
Rövid idejű vizuális memória vizsgálata: a vizuális észlelés integrálásán túl az írott nyelv betűkészletének elsajátításában, megtartásában és felidézésében van fontos szerepe.


GMP10 
A szeriális észlelés vizsgálata: a szerialitás felismerési és reprodukéálási képessége a legfontosabbak egyike a mentális lexikon növelése valamint az írott nyelv elsajátítása szempontjából.
Az a gyermek, akinek a szeriális észlelése elmaradott súlyos zavart fog átélni az írás, olvasás tanulásakor.


GMP11 
Szókincsaktivizálás: arra vagyok kíváncsi, hogy az aktuálisan meglévő mentális lexikonjában hogyan, és  milyen gyorsan tud tájékozódni.


GMP12 A szövegértés vizsgálata:


GMP13 A kézdominancia vizsgálata


GMP14 
A beszédritmus észlelésének vizsgálata


GMP15 
A centrális (szintetizálási) működésvizsgálata: arról nyújt felvilágosítást, hogy a gyermek képes-e a két fülébe egyidőben érkező, de különböző nyelvi információt  szintetizálni.


GMP16 
A mondatértés vizsgálata


GMP17 
A beszédhang-differenciálás vizsgálata: a beszédhangok pontos, jó artikulációja, a hangsorok helyes ejtése, a szeriál is észlelés biztonsága nem jelzi feltétlenül a bezédhang-megkülönböztetés jó szintjét. E vizsgálat célja ennek felderítése.


GMP18 
A transzformációs észlelés vizsgálata: arról ad felvilágosítást, hogy a gyermek az anyanyelvi
beszédhangokat képes-e átalakítani, és az elhangzásnak megfelelő szeriális észlelést helyesen alkalmazni egy vizuális/taktilis
tanszformációban.
Az eredmény azt mutatja meg, hogy ezen a szinten  van-e, illetőleg lesz-e a gyermeknek nehézsége az írás, olvasás technikájával.




GMP19 
A lateralizáció vizsgálata


GMP20 
A megkésett, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek vizsgálata

A vizsgálati eredmény: az egyes tesztekben nyújtott teljesítméyt a vizsgálólapon rögzítjük.

vizsgáló személy a diagnosztika végén egyértelmű képet  kap a gyermek beszédfeldolgozási szintjeiről.

Nyilatkozni tud a gyermek várható iskolai előmeneteléről, illetve az okoról ami a kudarchoz vezetett. A terápiás tervet egyénre készíti el a diagnosztika alapján.

Kontroll vizsgálat: a terápiát követően 10-12 hónap múlva.