Az ujjszopás
Milyen édes, mondják, amikor az ultrahang képen meglátják az ujját szopó babát. Nem tudják, hogy minek örülnek, kommentálná a nagyanyám. S milyen igaza van! Az ujjszopás az egyik legkárosabb szokás a fogazat szempontjából, de ha arra gondolunk, hogy szájlégzésre is szoktat, akkor még inkább lehangoló a kép. A szájlégzés káros hatásairól alább már írtunk.
Nézzük, mi történik a fogacskákkal! Ott, ahol az ujjacskáját tartja a gyermek, torzul a fogív, megnyílik a harapás. A felső fogakat kifelé, az alsókat befelé dönti. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a szájban lévő ujj(ak) lekényszerítik a nyelvet a szájpadlástól. az sem nyugalmi helyzetben nem lesz a helyén, sem nyelés közben nem tud oda felemelkedni, hisz az ujjak akadályt képeznek. Kialakul a nyelvlökéses nyelés.
A rossz nyelvpozíció meggátolja a normális arcfejlődést, szűk lesz a fogív. Ha a nyelv egészen mélyen helyezkedik el, buldog- vagy keresztharapás is kialakulhat.
Persze a "végeredmény" nagyban függ a szopás intenzitásától és hosszától. Tudom, hogy a pszichológusok támogatólag szólnak az ujjszopásról, de sokszor nagyobb a kára, mint a haszna. Az esetek jó részében az ujjszopás megelőzhető, igény szerinti szoptatással például. Ha nem óra szerint szoptatunk, s akkor is mellre tesszük a babát, amikor csak lelki igénye van a közelségünkre, akkor kevésbé lesz szüksége az ujjára.
Mit tegyünk, ha már rászokott? Ez minden szempontból fogas kérdés, valódi és átvitt értelemben is. Legközelebbi posztunkban erre próbálunk majd megoldásokat ajánlani.
Milyen édes, mondják, amikor az ultrahang képen meglátják az ujját szopó babát. Nem tudják, hogy minek örülnek, kommentálná a nagyanyám. S milyen igaza van! Az ujjszopás az egyik legkárosabb szokás a fogazat szempontjából, de ha arra gondolunk, hogy szájlégzésre is szoktat, akkor még inkább lehangoló a kép. A szájlégzés káros hatásairól alább már írtunk.
Nézzük, mi történik a fogacskákkal! Ott, ahol az ujjacskáját tartja a gyermek, torzul a fogív, megnyílik a harapás. A felső fogakat kifelé, az alsókat befelé dönti. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a szájban lévő ujj(ak) lekényszerítik a nyelvet a szájpadlástól. az sem nyugalmi helyzetben nem lesz a helyén, sem nyelés közben nem tud oda felemelkedni, hisz az ujjak akadályt képeznek. Kialakul a nyelvlökéses nyelés.
A rossz nyelvpozíció meggátolja a normális arcfejlődést, szűk lesz a fogív. Ha a nyelv egészen mélyen helyezkedik el, buldog- vagy keresztharapás is kialakulhat.
Persze a "végeredmény" nagyban függ a szopás intenzitásától és hosszától. Tudom, hogy a pszichológusok támogatólag szólnak az ujjszopásról, de sokszor nagyobb a kára, mint a haszna. Az esetek jó részében az ujjszopás megelőzhető, igény szerinti szoptatással például. Ha nem óra szerint szoptatunk, s akkor is mellre tesszük a babát, amikor csak lelki igénye van a közelségünkre, akkor kevésbé lesz szüksége az ujjára.
Mit tegyünk, ha már rászokott? Ez minden szempontból fogas kérdés, valódi és átvitt értelemben is. Legközelebbi posztunkban erre próbálunk majd megoldásokat ajánlani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése