Népszerű bejegyzések

Rendszeres olvasók

Összes oldalmegjelenítés

Oldalak

Címkék

100000 kattintás (1) 2012. októberi statisztika (1) A beszédfejlődés feltételei (1) a jegyzeteim célja (1) Adaptációs kézikönyv (1) ajak- és nyelv gyakorlatok (1) Ajak-és nyelvgyakorlatok (2) ajánlás (1) alapozó terápia (1) arcfejlődés (1) beszédészlelés (2) beszédfejlesztés (1) Beszédfejlődés (1) beszédhang-hallás(G-O-H) (1) beszédmegértés (1) burgonya (1) ceruzafogó (1) cumi és beszéd (1) dadogás (1) Dévény módszer (1) diszfónia (1) diszgráfia (2) diszkalkulia (2) diszlexia (1) dominancia (1) egyensúly és tanulás (1) előkészítő időszak (1) Fejlesztés 0-3 éves korig (1) fejlesztő játékok (2) fejlődés (1) felhívójelek csecsmőkorban (1) finommmotorika (1) finommotorika (3) fonológiai tudatosság (1) G-O-H vizsgálat (1) GMP diagnosztika (1) Gondot jelző tünetek (1) grafomotoros fejlesztés (1) hadarás (1) Hallás (2) Hallás ellenőzés otthon - Lullenstyd.com (1) hallási figyelem (1) hasznos linkek (1) helyesírás fejlesztése (1) idegrendszer (1) IKT-s eszközök (1) Influenza - D vitamin (1) iskolaérettség (2) Iskolaérettség - képességterületek (1) Iskolára készítés (1) Játék vásárlás (1) képességek (1) kéz finom motorikájának fejlesztése (1) Kezeletlen pöszeség (1) lateralizáció (1) letöltések (1) letölthető anyagok (1) Linkek (1) logopédiai gyakorlatok otthonra (1) logopédiai szűrés tapasztalatai (1) logopédus feladatai (1) logopédus vagy fejlesztő pedagógus (1) magzat fejlesztése (1) megkésett beszédfejlődés (1) Mit olvastatok legtöbbet? (1) mondóka (2) mozgás-beszéd (1) mozgásfejlesztés (1) mozgásfejlődés 0-24 hónap (1) myofunkcionális tréner (1) neuropszichológia (1) nevelési 10 parancs (1) nyelvi fejlődés (1) nyelvlökéses nyelés (1) Nyelvlökéses nyelés és az arcfejlődés kapcsolata (1) Olvasottsági statisztika (1) orrmandula (1) papilla incizíván (1) Poetz kezelés (1) Pösze terápia (1) pöszeség (1) pöszeterápia (1) primitív reflexek (1) prizmás szemüveg (1) Proetz (1) rágógumi (1) rekedtség (2) Rendellenes fogsor okai (1) Ringatás-bölcső (1) softverek (1) szabálytalan fogak (1) szájlégzés (3) szakirodalom (3) szakmai tevékenység (1) SZÓL-E? (1) szopás és a nyelv (1) szoptatás (1) szoptatás és fogszabályozás (1) szülés (1) tanév eleji vizsgálat (1) tanulási nehézség (1) tanulási zavar (1) táplálkozás (2) Táplálkozás: a tej (1) Táplálkozás: vigyázz (1) testközépvonal (1) testséma fejlesztése (1) Tünetek 5-7 éves korban (1) Tünetek 7-12 (1) Tympanometria (1) Ujjszopás (2) Ujjszopás következménye (1) vesztibuláris rendszer (1) zenei nevelés (1)

2011. január 30., vasárnap

Jobb kéz - bal kéz?

Jobb kéz - bal kéz?

A domináns kéz kialakulása kapcsolatban van a domináns agyfélteke működésével, amely szorosan kapcsolódik az életkori beszédészlelési szinthez. 
Az egyik késése vagy nem megfelelő fejlődése, fejlettségi szintje hat a másik fejlődésére is, azaz a normál folyamatokat befolyásolhatja.

Ezért mind a kézdominancia, mind az irányok helyes felismerése igen fontos a gyermek beszédfejlődése szempontjából.  A kezesség és a helyes irányfelismerés meghatározó az olvasás- és írástanulás számára is. 

Kezesség: azt jelenti,  a két kéz közül az egyiknek vezető szerepe van, a két kézzel végzett  tevékenységek elvégzésében. Ez a vezető vagy domináns kéz ügyesebb és erősebb  is a másiknál. 
A nem domináns kéz állandó kiegészítője a dominánsnak, nélkülözhetelen a tevékenységek többségében. Az hogy valaki jobbkezes vagy balkezes az az egyed fejlődés során, örökletes tényezők által befolyásolva alakul ki.

Hogyan alakul ki a kézdominancia? 
Feltűnő és jellegzetes különbség a két kéz között az első életévben nem mutatható ki. 

A második életévben  már kezd tendenciaszerűen jelentkezni bizonyos mennyiségi és minőségi különbség a kisgyermek kézhasználatában. Ez azonban még csak tendencia, általában kétéves korig a kisgyermeknél nem alakul ki egyértelmű kézdominancia. 

Kétéves kor után fokozatosan, de egyre biztosabban jelentkeznek az egyértelmű jobbkezesség vagy balkezesség jelei.
Hároméves korra elvárható, hogy a gyermek egyértelműen jobbkezes vagy balkezes legyen.

Ha a nagycsoportos 5-6 éves gyermek kezessége bizonytalan, ceruzafogása rossz, rajzkészsége elmarad az életkorától,  felmerülhet az iskolakezdés időpontjának eltolása!

Csaknem behozhatatlan hátrányokat jelent a gyermek számára, ha ilyen problémákkal  kezdi el az írás, olvasás tanulását.
  
Forrás: Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése Bp.1994.








2011. január 29., szombat

A beszédészlelés és beszédmegértés folyamatának vizsgálata (GMP diagnosztika)


 





A beszédészlelés, beszédmegértés folyamatának
               vizsgálata -GMP 

A GMP diagnosztika megalkotója dr. Gósy Mária nyelvész professzor.


A vizsgálat célja: van-e a gyermeknek  beszédpercepciós zavara, ha igen akkor a zavar helyének, típusának                          és mértékének a megállapítása.


NEM AZT AKARJUK MEGTUDNI, HOGY A GYERMEK MIRE NEM KÉPES, HANEM AZT, 
                                            HOGY MIRE KÉPES!


Alkalmazása: kooperáló 3 évestől 12 éves korig (később is!)
                    GMP20 teszt a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődésű gyermekek vizsgálatára is
                    alkalmas.


Megjegyzés: A vizsgálat ideje kb. 45 percet vesz igénybe. Nagyon hasznos információkat kapunk az óvodás
                    és kisiskolás gyermekek beszédészlelési, beszédmegértési folyamatairól.
                    Iskolásoknál kiderülhet  mi okozhatja az olvasás, írás, helyesírás, szövegértés  problémáját.
                    Ha a szövegértéssel gond van, elképzelhető a matematika terén is jelentkeznek problémák.


A vizsgálat altesztjei:


GMP1   
G-O-H hallázsvizsgálóval ép hallás esetén, a globális észlelésről kapunk képet.


GMP2 
Mondatazonosítás zajban: az észlelés akusztikai, fonetikai, fonológiai szintjeinek vizsgálata.


GMP3 
Szóazonosítás zajban: képet kapunk az akusztikai-fonetikai szintek működéséről és a lexikális hozzáférés folyamatáról.


GMP4 
Szűrt mondatok azonosítása: a hallás és az észlelés összefüggésére mutat rá.


GMP5  
Gyorsított mondatok azonosítása: Választ próbálunk kapni arra, hogy képes-e a gyermek az életkorának megfelelő beszédészlelési teljesítményt nyújtani.
Az elmaradott beszédészlelési mechanizmus gyakran a gyorsított
beszéd felismerésének nehézségében  jelentkezik először. Az
azonosítás itt a legnehezebb.


GMP6 Természetes mondatok azonosítása:


GMP7 
Vizuális észlelés vizsgálata: A beszédészlelésben és a beszédmegértésben nagy szerepe van az jakműködés percepciójának(észlelésének). Fontos tudni, hogy a
gyermek mennyit képes felfogni ebből az információból.


GMP8 
Rövid idejű verbális memória vizsgálata: megfelelő működése szükséges a jó beszédészleléshez, a helyes artikulációhoz, később pedig az írott nyelv megfelelő szintű azonosításához (írás, olvasás).




GMP9 
Rövid idejű vizuális memória vizsgálata: a vizuális észlelés integrálásán túl az írott nyelv betűkészletének elsajátításában, megtartásában és felidézésében van fontos szerepe.


GMP10 
A szeriális észlelés vizsgálata: a szerialitás felismerési és reprodukéálási képessége a legfontosabbak egyike a mentális lexikon növelése valamint az írott nyelv elsajátítása szempontjából.
Az a gyermek, akinek a szeriális észlelése elmaradott súlyos zavart fog átélni az írás, olvasás tanulásakor.


GMP11 
Szókincsaktivizálás: arra vagyok kíváncsi, hogy az aktuálisan meglévő mentális lexikonjában hogyan, és  milyen gyorsan tud tájékozódni.


GMP12 A szövegértés vizsgálata:


GMP13 A kézdominancia vizsgálata


GMP14 
A beszédritmus észlelésének vizsgálata


GMP15 
A centrális (szintetizálási) működésvizsgálata: arról nyújt felvilágosítást, hogy a gyermek képes-e a két fülébe egyidőben érkező, de különböző nyelvi információt  szintetizálni.


GMP16 
A mondatértés vizsgálata


GMP17 
A beszédhang-differenciálás vizsgálata: a beszédhangok pontos, jó artikulációja, a hangsorok helyes ejtése, a szeriál is észlelés biztonsága nem jelzi feltétlenül a bezédhang-megkülönböztetés jó szintjét. E vizsgálat célja ennek felderítése.


GMP18 
A transzformációs észlelés vizsgálata: arról ad felvilágosítást, hogy a gyermek az anyanyelvi
beszédhangokat képes-e átalakítani, és az elhangzásnak megfelelő szeriális észlelést helyesen alkalmazni egy vizuális/taktilis
tanszformációban.
Az eredmény azt mutatja meg, hogy ezen a szinten  van-e, illetőleg lesz-e a gyermeknek nehézsége az írás, olvasás technikájával.




GMP19 
A lateralizáció vizsgálata


GMP20 
A megkésett, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek vizsgálata


A vizsgálati eredmény: az egyes tesztekben nyújtott teljesítméyt a vizsgálólapon rögzítjük.
vizsgáló személy a diagnosztika végén egyértelmű képet  kap a gyermek beszédfeldolgozási szintjeiről.
Nyilatkozni tud a gyermek várható iskolai előmeneteléről, illetve az okoról ami a kudarchoz vezetett. A terápiás tervet egyénre készíti el a diagnosztika alapján.


Kontroll vizsgálat: a terápiát követően 10-12 hónap múlva.
 
                     

2011. január 16., vasárnap

Miért fontos a zenei nevelés?



A zene képességfejlesztő hatásáról szeretnék írni.

Miért?

Mert az utóbbi időben a szülők húzódoznak attól, hogy gyermekeiket zenei nevelésben
részesítsék. Úgy gondolják ez a XXI. században túlhaladott, időpocsékolás. Úgy gondolják az idegen nyelv
tanulása, a számítástechnika mindennél fontosabb a mai oktatásban. Ez nem vitatható. Azonban nem mindegy
milyen alapokra építjük ezeket a fenti ismereteket.
A zenében olyan fejlesztő hatások vannak, miket a ma gyermeknevelésében is ki kell használni ahhoz,
hogy gyermekeink képessége szilárd alapon álljon az egyre nagyobb, bonyolultabb ismeretek elsajátításához.


A gyermekek képességét, személyiségét sokoldalúan fejleszti a zene, a zenei nevelés.
Fejlesztő hatása az alábbi területeken mutatkozik meg:


AGYFÉLTEKE ÖSSZERENDEZÉS
a jobb és bal agyfélteke más-más funkciót tölt be. Ezek harmonikus működéséhez mindkettőt aktívan kell
használni. A zene használata az egyetlen olyan tevékenység - a mozgás mellett -, amely mindkét féltekét azonos intenzitással működteti.


MOZGÁSKOORDINÁCIÓ
A dalos játékokkal fejlődik az irány érzékelés: jobb-bal tudatosodik
A gyermek érzékeli önmagát a térben, érzi abban a helyzetét.
Együttműködik másokkal, közben megtanulja figyelmét megosztani. Ugyanis figyelni kell mozgására, a dal
ritmusára, szövegére.  


ANYANYELV
A dalok éneklése közben gyarapodik szókincse, ügyesedik artikulációs készsége.
A megtanult versek önkéntelenül  fejlesztik memóriáját. Fejlődik beszédritmusa, hanglejtése.
Szilárd kapcsolat épül ki  a beszéd és mozgás ritmusában. Ez a biztos és
pontos számlálás alapját képezi.


FIGYELEM, MEGOSZTOTT FIGYELEM




MEMÓRIA
A dalok, mondókák megtanulása csiszolja a memóriát, gyarapítja a szókincset.
Ez alapot biztosít más tantárgyak ismeretanyagának gyorsabb, probléma nélküli elsajátítására.


LOGIKUS GONDOLKODÁS


ÖNBIZALOM
Egy visszahúzódó, szorongó,mások előtt nehezen megnyíló kisgyermek is jól bevonható
egy dalos, lendületes gyermekjátékba. Feloldódik, bátrabbá válik.