Népszerű bejegyzések

Rendszeres olvasók

Összes oldalmegjelenítés

Oldalak

Címkék

100000 kattintás (1) 2012. októberi statisztika (1) A beszédfejlődés feltételei (1) a jegyzeteim célja (1) Adaptációs kézikönyv (1) ajak- és nyelv gyakorlatok (1) Ajak-és nyelvgyakorlatok (2) ajánlás (1) alapozó terápia (1) arcfejlődés (1) beszédészlelés (2) beszédfejlesztés (1) Beszédfejlődés (1) beszédhang-hallás(G-O-H) (1) beszédmegértés (1) burgonya (1) ceruzafogó (1) cumi és beszéd (1) dadogás (1) Dévény módszer (1) diszfónia (1) diszgráfia (2) diszkalkulia (2) diszlexia (1) dominancia (1) egyensúly és tanulás (1) előkészítő időszak (1) Fejlesztés 0-3 éves korig (1) fejlesztő játékok (2) fejlődés (1) felhívójelek csecsmőkorban (1) finommmotorika (1) finommotorika (3) fonológiai tudatosság (1) G-O-H vizsgálat (1) GMP diagnosztika (1) Gondot jelző tünetek (1) grafomotoros fejlesztés (1) hadarás (1) Hallás (2) Hallás ellenőzés otthon - Lullenstyd.com (1) hallási figyelem (1) hasznos linkek (1) helyesírás fejlesztése (1) idegrendszer (1) IKT-s eszközök (1) Influenza - D vitamin (1) iskolaérettség (2) Iskolaérettség - képességterületek (1) Iskolára készítés (1) Játék vásárlás (1) képességek (1) kéz finom motorikájának fejlesztése (1) Kezeletlen pöszeség (1) lateralizáció (1) letöltések (1) letölthető anyagok (1) Linkek (1) logopédiai gyakorlatok otthonra (1) logopédiai szűrés tapasztalatai (1) logopédus feladatai (1) logopédus vagy fejlesztő pedagógus (1) magzat fejlesztése (1) megkésett beszédfejlődés (1) Mit olvastatok legtöbbet? (1) mondóka (2) mozgás-beszéd (1) mozgásfejlesztés (1) mozgásfejlődés 0-24 hónap (1) myofunkcionális tréner (1) neuropszichológia (1) nevelési 10 parancs (1) nyelvi fejlődés (1) nyelvlökéses nyelés (1) Nyelvlökéses nyelés és az arcfejlődés kapcsolata (1) Olvasottsági statisztika (1) orrmandula (1) papilla incizíván (1) Poetz kezelés (1) Pösze terápia (1) pöszeség (1) pöszeterápia (1) primitív reflexek (1) prizmás szemüveg (1) Proetz (1) rágógumi (1) rekedtség (2) Rendellenes fogsor okai (1) Ringatás-bölcső (1) softverek (1) szabálytalan fogak (1) szájlégzés (3) szakirodalom (3) szakmai tevékenység (1) SZÓL-E? (1) szopás és a nyelv (1) szoptatás (1) szoptatás és fogszabályozás (1) szülés (1) tanév eleji vizsgálat (1) tanulási nehézség (1) tanulási zavar (1) táplálkozás (2) Táplálkozás: a tej (1) Táplálkozás: vigyázz (1) testközépvonal (1) testséma fejlesztése (1) Tünetek 5-7 éves korban (1) Tünetek 7-12 (1) Tympanometria (1) Ujjszopás (2) Ujjszopás következménye (1) vesztibuláris rendszer (1) zenei nevelés (1)

2014. november 25., kedd

10 dolog, ami gátolhatja a gyermek fejlődését

10 dolog, ami gátolhatja a gyermek fejlődését

 

Ha nem kap szellemi és érzelmi tápanyagot

Az anyai törődést és figyelmet semmilyen játék és barát nem helyettesítheti. A sok közös beszélgetés és az összebújós meseidő hatalmas érzelmi támogatást ad a gyereknek, ráadásul közben is folyamatosan tanul tőled. A mese alatt rákérdezhet bizonyos összefüggésekre, vagy addig nem ismert szavaknak tanulhatja meg az értelmét. Nem beszélve arról, hogy az érzelmi, értelmi, sőt, még a fizikai fejlődés szempontjából is nagyon fontos, hogy a gyerek kiegyensúlyozott legyen.

Napirend hiánya

Különösen nyáron, a szülők hajlamosabbak engedékenyek lenni, de ez akkor is előfordulhat, ha ők maguk is túl fáradtak ahhoz, hogy kontroll alatt tartsák a gyerek napirendjét. Ha néhány napig megborul a rendszer, az még nem a világ vége, bár már ekkor is érezhető a hatása. Ám ha folyamatosan csúszik a kicsi evésideje, vagy tolódik, esetleg kimarad a délutáni alvás, a lurkó biztonságérzete is sérül, így hisztisebb, nyűgösebb, ingerlékenyebb lesz, ami akadályt jelent számára a szellemi fejlődésben. Annak sincs jó vége, ha a rafináltabb gyerkőcök elkanászodnak és a szülők fejére nőnek. Lehet, hogy ebben kiokosodnak, de másban nem.

Kevés alvás

Vannak gyerekek, akik egyszerűen csak rossz alvók, másokat pedig képtelenség időben ágyba dugni, mert ki akarják tolni a játékidőt. A beletörődés helyett, érdemes inkább minél előbb megoldást találni a problémára, mert nemcsak a kicsi egészségét, hanem szellemi fejlődését is negatívan befolyásolja, ha nem alussza ki magát. Csupán egy-két órával kevesebb alvás is jelentősen rontja a koncentrációképességet, illetve megnöveli a reakcióidőt. Az idegrendszer egészséges fejlődéséhez szintén elengedhetetlen a megfelelő alvásidő.

Rossz táplálkozás

Bizonyos ételek laktatóak ugyan, de kevés olyan tápanyaggal szolgálnak a szervezet számára, melyek elősegíthetik a fizikai és értelmi fejlődést. Azok az élelmiszerek, melyek szinte csak mesterséges adalékokból állnak, nemcsak az egészségre károsak, hanem nem járulnak hozzá az agy és az idegrendszer kiegyensúlyozott működéséhez. Nem beszélve arról, hogy legtöbbjük üres kalóriákkal hizlal, amitől ellustulhat, belassulhat a gyerek. Ha többnyire csak ilyen ételek kerülnek a lurkó étrendjébe, a szükséges vitaminok, ásványi anyagok és jótékony fehérjék nélkül, figyelemzavar is felléphet.

Ingerszegény környezet

Való igaz, hogy a legtöbb gyerek szinte bármivel eljátszik, így nincs szükségük drága játékokhoz ahhoz, hogy elfoglalják magukat. A közös játékidőt és a foglalkoztatást viszont annál jobban igénylik, mert ha folyton csak magukban beszélnek és önmagukat szórakoztatják, azt az értelmi, érzelmi fejlődésük is megsínyli. A fantázia, a képzelőerő egy adottság, de kezdetben csak egy borsószem, amit ingerekkel, élményekkel lehet felhizlalni. A játékidő alatt a kicsik a kombinatív gondolkodást is megtanulják, de kezdetben erre egyedül még nem képesek - a szülő, vagyis a közös, nevelő játék adja meg a kezdő löketet ahhoz, hogy kifejlődjön.
Virtuális játék
A számítógépes és videojátékok bizonyos mértékben növelik a gyerek éberségét, hiszen kombinálnia, avagy rögtön reagálnia kell, hogy játékban maradjon. A hangsúly azonban itt is azon van, ha több órára ott ragad, illetve rendszeressé válik az efféle időtöltés. A virtuális játéktól ügyesedik ugyan, de a mesterséges focicsapat nem fogja őt szocializálni, nem kell tőlük megvédenie magát, mert nem fognak rosszat mondani rá, illetve azt sem kérik ki maguknak, ha ő rosszul viselkedik. Az efféle játékok visszaszorítják az érzelmi fejlődést, valamint a gyerkőc szókincse, fantáziája sem fog bővülni tőlük.

Sok tévézés

Olykor nem is azzal van a legnagyobb baj, hogy milyen műsorokat, meséket néz a gyerek, hanem a tévénézés idejével. Általában az elfoglalt szülők csemetéi kuksolnak legtöbbet a bűvös doboz előtt, ha nem kapnak kellő figyelmet vagy más elfoglaltságot. Ilyenkor nemcsak a gyerek, hanem ugyanúgy az agyműködése is elkényelmesedhet, még akkor is, ha többnyire természetfilmeket néz. Mivel folyton egyvalamire fókuszál, beszűkül a figyelme és a látótere, ráadásul a fantáziája sem fejlődik. Szintén nagy gond, ha a tévénézés miatt kevés időt tölt a szabadban, nem barátkozik vagy késő estig ébren van.

Bezártság

A túlzásba vitt óvás, illetve a szülők elfoglaltsága, rossz időbeosztása is azt eredményezheti, hogy a gyerek több időt tölt otthon, négy fal között, mint a szabadban. Pedig a friss levegő és a sok mozgás azon túl, hogy fizikailag erősíti a porontyokat, a szellemi frissesség megőrzéséhez szintén nagyon fontos. Azok a gyerekek, akik szinte a szobában nőnek fel, nemcsak betegesebbek lesznek, hanem növekedésüket és mozgáskultúrájukat tekintve messze elmaradnak kortársaiktól, akik többet futkosnak, másznak, labdáznak.

Szülői túlféltés

Az figyelhető meg, hogy minél későbbre tolódik a gyermekvállalás, annál gyakoribb jelenség a kisgyerekek túlféltése. Azok a szülők, akik mindentől meg akarják óvni csemetéjüket, hajlamosak még egy mászókában is csak a veszélyforrást látni. Ám a mozgáskoordináció és az egyensúlyérzék kifejlődéséhez a kicsiknek szükségük van a mászásra, biciklizésre, futkározásra, sőt, a kisebb esések éppúgy a javukat szolgálhatják. Ha elsőre megüti magát a gyerek, miközben felborul a biciklivel, legközelebb már reflexből kiteszi maga elé a kezét, hogy tompítsa az esést és ne fúródjon arccal a betonba. A veszélyhelyzet felismerését is csak így tanulhatják meg.

 

 

 

Ha nincsenek barátai

A többi gyerek társasága nemcsak kellemes időtöltést nyújt a gyereknek, hanem gyakran nevelő hatással bír. A kicsik barátkozás közben tanulnak meg egymáshoz alkalmazkodni, vagyis a közös játék ideje alatt is szocializálódnak. A szülő megadhat minden figyelmet és szeretetet a gyermekének, de a baráti közeget sohasem helyettesítheti. Ha visszahúzódó, magának való a csemetéd, próbáld meg te magad összeismertetni valakivel a játszótéren, de erőltetés és tukmálás nélkül. Egy hasonló korú játszótárs nagyon fontos az érzelmi fejlődés szempontjából.


2014. november 24., hétfő

Bátorítsuk az iskolába készülő gyermekünket




 

1. Bátorítsuk a gyermeket, ne ijesztgessük az iskolával. ( Például ne mondjunk ehhez hasonlókat, hogy majd ha iskolás leszel, nem jöhetsz ám le a játszótérre délután, hanem tanulnod kell!)
Biztassuk, hogy milyen sok új dolgot fog tanulni, ami által okosabb lesz. A szülőnek az iskolai évek alatt végig így kell ösztönöznie gyermekét, hogy az ne veszítse le a kedvét, lelkesedését.

2. A gyermeknek tudnia kell bemutatkozni: nevét, szülei nevét és lakcímét ismernie kell.

3. Jó, ha nem okoznak neki nehézséget a napi tevékenységek, mint például öltözködés, cipőkötés, étkezés, WC használat. Gyakoroljuk a hiányosságokat a nyáron. Ha valami nem megy, és a kisgyerek nem mer a tanító nénitől segítséget kérni, akkor szorongás alakulhat ki, ami esetleg betegséget indukál.

4. Gyakoroljuk a napszakokat és az irányokat (jobb, bal)

5. Nagyon fontos az éjszakai alvás, amikor az ismeretek elraktározódnak az agyban. 8-9 óra alvásra van szüksége a gyermeknek! Ezt szigorúan tartsuk be!

6. Reggel legalább egy pohár kakaó/tea elfogyasztása után induljunk iskolába, és lehetőleg még reggel menjen el otthon WC-re. Már nyáron alakítsuk ki ezt a reggeli rutint. Tapasztalatból tudom, milyen nehezen mennek el a gyerekek idegen helyen WC-re, és egész nap nem tudnak figyelni, ha fáj, vagy görcsöl a hasuk.

7. A tanszerek használatát is gyakoroljuk. Hogyan nyílik a táska, a tolltartó, az uzsonnás doboz stb. Hova tegyük a füzeteket, hogy vigyázzunk a könyvekre.

8. Az otthoni tanulósarok legyen világos, zajmentes helyen.

9. Minden gyerek más! Soha ne hasonlítsuk a testvéréhez, kortársához. Ne legyünk türelmetlenek, ha az elején nem a várt eredményt produkálja. Nem könnyű belerázódni az új élethelyzetbe.

10. A pedagógus is ember. Ne bíráljuk rögtön egy nekünk nem tetsző cselekedetért, és soha ne romboljuk a tekintélyét a gyermekünk előtt. A kisgyermek számára a tanító egy olyan példakép, akinek mindent hajlandó megtenni. Az ő szava "szent" és sérthetetlen. Ezért tudja ő elérni a legmakacsabb kisgyereknél is azt, amit a szülő nem, vagy csak nehezen tud.

A következő bejegyzésemben a tanulósarokról és a tanszerekről lesz szó! A felmerülő kérdésekre szívesen válaszolok!

http://anyamese.blogger.hu/
http://xn--horvthgyngyi-fbb21a.hu/

2014. november 13., csütörtök

Gyermekkori rossz szokások hatása az arcfejlődésre


Az arcfejlődés 2 és 5 éves kor között a legintenzívebb. Ha ilyenkor jelen van valamilyen rossz szokás (pl. szájlégzés, cumi, cumisüveg, ujjszopás, körömrágás) vagy izomdiszfunkció (pl. rossz nyelvpozíció, nyelvlökéses nyelés, a száj körüli izmok túlműködése), az negatívan befolyásolja ezt a folyamatot, s az arc növekedése elmarad a normálistól. Ez már tejfogazatban is látható elváltozásokat eredményezhet: nyitott harapás, keresztharapás, az alsó állcsont hátraesése, nagy rések a fogak között, hogy csak néhányat említsek.Szerencsére ma már tejfogazatban is lehetőség van a kezelésre, melynek része a rossz szokásról való leszoktatás, az izmok "újraprogramozása" csakúgy, mint a kialakult formai elváltozás korrekciója.
Erről bővebben is tájékozódhat az I. Myofunkcionális Szülői Fórumon dec. 1-jén 17.00-kor. 
Helyszín: 1055 Budapest, Nyugati tér 9. I. em. 3/b, 14. kapucsengő