Hallás: Az ép hallás a hallási tapasztalatok gyűjtéséhez és azok utánzásához elengedhetetlen. Már egy enyhébb betegség elég ahhoz, hogy a hasonlóan hangzó szavakat ne tudja a gyermek megkülönböztetni.
Motorika: motorikán az akaratlagos mozgásfolyamatokat értjük, a csontok, inak, izmok stb. helyzetének, feszültségi állapotának változásait. A beszéd megtanulásának képessége különösen összefügg a motoros rendszer fejlődésével. Ez utóbbinak minden zavara a beszédfejlődésre is kihat.
- nagymotorika: az egész testet igénybe vevő mozgások: futás, mászás, ugrás, labdázás
- finommotorika: finoman szabályozott és adagolt mozgások, elsősorban a kezekre és az ujjakra vonatkoznak, mint a vágás, a gyöngyfűzés, a varrás.
- szájmotorika: a nyelv, ajkak, állkapocs és orca minden mozgása, melyek a táplálkozás és a beszéd szempontjából jelentősek; a szájmotorika már a csecsemőkori táplálkozásnál és a gagyogásnál ügyesedik.
Észlelés: a környezet ingereire való felfigyelést és azok érzékszerveinken keresztüli felvételét, majd feldolgozását és a feldolgozott különböző vagy egynemű ingerek jó egésszé egyesítését(integrációját) értjük.
auditív (hallási) észlelés: felfigyelés a hangokra, a környezeti
hangok felvétele, a hang azonosítása
vizuális (látási) észlelés: a szem által közvetített benyomások
felvétele, feldolgozása
taktilis-kinesztetikus észlelés: érintési, testhelyzetbeli, mozgásbeli,
tehát a testtel kapcsolatos ingerek
felvétele, feldolgozása
a nyelv, az ajak, az állkapocs, a
szájpadlás ingereinek felvétele és
feldolgozása
Környezeti feltételek: ez alatt a szociális és kulturális miliőt értjük, amelyben a gyermek felnő és kibontakozik. Fontos a beszédminta és a más gyermekkel való nyelvi kontaktus teremtés.
Beszédöröm: ez a belső késztetés, mely a gyermeket arra ösztönzi, hogy megtanuljon beszélni, beszélő társ legyen.
Nézze meg a videot http://beszedjavito.hu/nyelvfejlodesi-zavar
