D vitamin - influenza

Szendi Gábor: Mennyi az annyi? 
A D vitamin helyes adagolásáról

        Most, hogy az influenzajárvány kapcsán sokan érdeklődni kezdtek a D vitaminszedés iránt, ismét fény derült arra, milyen sötétség él az orvosok fejében a D vitaminnal kapcsolatban. Nem véletlen, mert hasonló sötétség ül azoknak a fejében is, akiknek el kéne tudni igazítani őket ebben a kérdésben. Az utóbbi években elég sok szakirodalom jelent meg, amely azt mutatta be, hogy a D vitamin a szervezetben igen sok funkciót ellátó hormon, és hiánya immunhiányos állapotot idéz elő, fogékonnyá tesz a fertőzésekre, fokozza az autoimmunbetegségek kockázatát, rontja az inzulin hasznosulását és károsítja a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeit. S mivel a D vitamin, mint hormon, fontos szerepet játszik a sejtosztódásban is, a népességszintű D vitamin hiány az egyik oka a rákjárványnak. 
             A D vitamin fontos szerepet játszik a szív és érrendszeri betegségekkel szembeni védelemben is, és az alacsony D vitaminszint a vizsgálatokban bejósolta idős emberek önellátó képességének és kognitív képességeinek szintjét. A magzat fejlődésében a D vitamin hiánya súlyos fejlődési zavarokhoz vezet, csecsemőkorban pedig pl. véd a cukorbetegség vagy később multiplex szklerózis vagy asztma ellen. Gyakran betegeskedő gyerekeknek nagy dózisú D vitaminra megszűntek a felsőlégúti betegségei.
           Az orvosoknak és az embereknek meg kéne végre érteni, hogy a D vitamin nem csupán a csontok "vitaminja", hanem egy rendkívül fontos hormon, amely évmilliókon keresztül az emberi szervezetben -mivel állandóan napon voltunk - igen magas szintű volt. A ma érvényes nevetséges napi ajánlott adagokat nem tudományos mérésekre, hanem feltevésekre és aggodalmakra alapozva mondták ki. Ezek az ajánlások felelősek igen sok megbetegedésért és közvetve igen sok halálért. Ideje volna legalább a szakembereknek elolvasni a szakirodalmat. És ideje volna megszüntetni azt az abszurd helyzetet, hogy ósdi nézeteket valló orvosok és közegészségügyisek makacsul ragaszkodjanak az elavult dózisokhoz, és a D vitamin vényköteles gyógyszerként való kezelésével megakadályozzák az embereket abban, hogy az egészségüket megóvják.

• A szükséges D vitamin mennyiség a megfelelő D vitamin szint fenntartásához
•  
  Aki rendszeresen napon van, annak ez nem kulcskérdés. A nyugati népesség azonban fél a naptól a bőrrák és a bőr öregedése miatt. 
  Az első vizsgálatot Vieth és munkatársai végezték 2001-ben. Egészséges embereknek napi 1000 ill. 4000 NE-t adtak 5 hónapon át. Az első dózistól 27.5 ±6.8 ng/ml-re emelkedett, a második csoportban 38.6 ± 5.8 ng/ml-re emelkedett. A hatvan ember közül senkinél nem tapasztaltak semmiféle káros mellékhatást. 
  Heaney és mtsi. 200, 1000, 5000 és 10 000 NE-t adtak öt hónapon át összesen 67 embernek. A 200-as csoportnak csökkenni kezdett a D vitamin vérszintje. A másik három csoportnak a dózis függvényében nőtt a vérében a D vitaminszint. Az adatok elemzése azt mutatta, hogy minden 40 NE D vitaminra 0.28 ng/ml-el nőtt meg a vérszint az 5 hónap alatt. A 90. napra mindenkinél kialakult a végső szint, amely már nem nőtt tovább. A három csoportban tehát a vérszint a következő volt: 2.8, 7.0, 28, és 70 ng/ml. Mindegyik érték a normál értékhatáron belül van. Egyetlen személynél sem volt megfigyelhető a kalciumháztartás bármiféle zavara sem. 
  A csoportunk szoptatós anyák két csoportjának 2000 és 4000 NE D vitamint adagolt három hónapon át, és a kialakult vérszintek 36 ng/ml és 44 ng/ml volt. A babáknak is javult a D vitaminszintje és végig normál övezetben maradt.
  Az adatok alapján láthatjuk, hogy a jelenleg érvényben lévő ajánlott és szükséges napi adagokról és a káros szintről teljesen téves és ártalmas adatok vannak forgalomban.
  
  
  A D vitamin túladagolás
  Mennyitől alakul ki a D vitamin túladagolás? Vieth szerint ez napi 20 000 NE naponta. Mi úgy gondoljuk, akkor beszélhetünk D vitamin mérgezésről, ha a vérszint meghaladja a 100 ng/ml-t. Ekkor kezdődik el a kalcium ürítés, a vér túl magas kalciumszintje és a szövetek meszesedése. Ekkor vérszint elérésére hónapokon át kell szedni napi 10 000 NE-t. Mivel azonban napozás során, amikor napi 10-20 ezer NE képződik, még soha nem fordult elő D vitamin túladagolás, így a napi 10-20 000 NE bevitel a fiziológiai limitet jelenti csupán. A D vitamin túladagolás egy rendkívül ritka állapot.
  

 Mit tehetünk?

Ne higgyük, hogy a patikában kapható nevetséges mennyiségű vitaminokat tartalmazó multivitaminok bármire is jók. Ezeket szedni pénzkidobás. D vitamin kis kiszerelésben kapható vitaminboltokban vagy külföldön. Az ára nevetségesen olcsó, filléres termékről van szó. Az influenza elleni védekezéshez felnőtteknek napi 4000-5000 NE D vitamint kell szedni, gyerekeknek 13 kilogrammonként 1000 NE-et. A D vitamin szedése 10 000 NE felső határig hónapokon át biztonságos. A D vitamin szedése megvéd, vagy enyhe lefolyásúvá teszi az influenzát. Mivel az újabb influenza a tüdőt támadja meg, fontos tudni, hogy a D vitamin kifejezetten védelmet nyújt az alsó légúti megbetegedésekkel szemben is. Csak emlékeztetem az imént olvasottakra: 104 nő 2000 NE D vitamin mellett egy éven át nem betegedett meg sem náthában, sem influenzában. 

 

Bővebben: http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/kedvezmenyek-oldala.php?z9184mn0x#d3krem

A tej - Tények és tévhitek Szendi Gábor alapján

A tej - élet, erő, egészség?
 

 

    Az emlős állatok csak születésük után, a szoptatás időszakában fogyasztanak tejet. Szervezetük később nem igényli, sőt nem is tudja megfelelően feldolgozni.

     Az embernél is ugyanez a helyzet. A világ népességének 75%-a felnőttkorban nem rendelkezik laktózlebontó enzimmel. A tehéntej megfelelő emésztésének kialakulásához több tíz vagy százezer év kellett volna, de ennyi nem állt rendelkezésre, mivel

az állattenyésztés, tejfogyasztás mindössze pár ezer éves.

Tej és az allergia

    Csecsemőkorban gyakori a reflux, ami mögött a tej áll. Ha elhagyják a tejet megszűnik. A hiperaktivitás és figyelemzavar legtöbb gyermekben ételallergia miatt alakul ki. Két gyakori allergén a tej és a gabona.
  

Tej és az autoimmun betegségek  

     Az 1-es típusú cukorbetegség annál gyakoribb egy országban, minél több tejet fogyasztanak.

A tej növekedési faktorai

      A tej, természeténél fogva serkenti a növekedést. A boci igen gyorsan növekszik, s ennek oka az, hogy a tejben három növekedési faktor található  inzulin, IGF, bétacellulin.

A növekedési faktorok nemcsak a testmagasságot, hanem a rákos sejteket is növesztik.

A tej és az inzulinrezisztencia

     A tejben levő inzulin fokozza az inzulinrezisztenciát. A tejsavó tartalmaz egy anyagot, amely az emberi szervezetet extra inzulinválaszra készteti.

A tej és a csont

    Az ember kétmillió éves evoluciója során nem fogyasztott tejet, mégis az ősemberi leletek erős csontokról árulkodnak.

A csontok erősségét a mozgás, a sok fehérje, a megfelelő D és K vitamin ellátottság biztosítja, valamint a zöld levelű növényekből és dió-, mogyorófélékből felszívódó szerves kötésű kalcium.

Szendi Gábor alapján: Paleolit- kezdőknek című könyve alapján Jaffa Kiadó 2011.