Népszerű bejegyzések

Rendszeres olvasók

Összes oldalmegjelenítés

Oldalak

Címkék

2012. októberi statisztika (1) A beszédfejlődés feltételei (1) a jegyzeteim célja (1) Adaptációs kézikönyv (1) Ajak-és nyelvgyakorlatok (2) ajánlás (1) alapozó terápia (1) beszédfejlesztés (1) Beszédfejlődés (1) beszédhang-hallás(G-O-H) (1) beszédmegértés (1) beszédészlelés (2) burgonya (1) ceruzafogó (1) cumi és beszéd (1) dadogás (1) diszgráfia (2) diszkalkulia (2) diszlexia (1) dominancia (1) Dévény módszer (1) egyensúly és tanulás (1) előkészítő időszak (1) Fejlesztés 0-3 éves korig (1) fejlesztő játékok (2) felhívójelek csecsmőkorban (1) finommmotorika (1) finommotorika (3) fonológiai tudatosság (1) G-O-H vizsgálat (1) GMP diagnosztika (1) Gondot jelző tünetek (1) grafomotoros fejlesztés (1) hadarás (1) Hallás (2) Hallás ellenőzés otthon - Lullenstyd.com (1) hallási figyelem (1) hasznos linkek (1) helyesírás fejlesztése (1) idegrendszer (1) Influenza - D vitamin (1) iskolaérettség (1) Iskolaérettség - képességterületek (1) Játék vásárlás (1) Kezeletlen pöszeség (1) képességek (1) kéz finom motorikájának fejlesztése (1) lateralizáció (1) letölthető anyagok (1) letöltések (1) Linkek (1) logopédiai szűrés tapasztalatai (1) logopédus feladatai (1) logopédus vagy fejlesztő pedagógus (1) magzat fejlesztése (1) megkésett beszédfejlődés (1) Mit olvastatok legtöbbet? (1) mondóka (2) mozgás-beszéd (1) mozgásfejlesztés (1) mozgásfejlődés 0-24 hónap (1) myofunkcionális tréner (1) neuropszichológia (1) nevelési 10 parancs (1) nyelvi fejlődés (1) nyelvlökéses nyelés (1) Nyelvlökéses nyelés és az arcfejlődés kapcsolata (1) Olvasottsági statisztika (1) orrmandula (1) Poetz kezelés (1) primitív reflexek (1) prizmás szemüveg (1) Proetz (1) Pösze terápia (1) pöszeség (1) pöszeterápia (1) rekedtség (1) Rendellenes fogsor okai (1) Ringatás-bölcső (1) rágógumi (1) softverek (1) szabálytalan fogak (1) szakirodalom (3) szakmai tevékenység (1) szoptatás (1) szájlégzés (3) SZÓL-E? (1) szülés (1) tanulási nehézség (1) tanulási zavar (1) tanév eleji vizsgálat (1) testközépvonal (1) testséma fejlesztése (1) Tympanometria (1) táplálkozás (2) Táplálkozás: a tej (1) Táplálkozás: vigyázz (1) Tünetek 5-7 éves korban (1) Tünetek 7-12 (1) Ujjszopás következménye (1) vesztibuláris rendszer (1) zenei nevelés (1)

2011. április 1., péntek

Megkésett beszédfejlődés

Nézze meg a videot: http://beszedjavito.hu/beszedinditas
 

Megkésett beszédfejlődésen 

a beszédfejlődés késését értjük, ha ép hallás, ép intellektus mellett 18 hónap táján sem indul meg a beszéd.
A lányok általában általában hamarabb kezdenek beszélni, mint a fiúk.
Ha a gyermek beszéd- és nyelvi fejlődése jelentős elmaradást mutat, akkor már 2-2,5 éves kora körül tanácsos logopédiai segítséget kérni. 
Csak kivételes esetekben fordul elő, hogy a nem beszélő gyermek hirtelen és életkorának megfelelő szinten kezd el beszélni. Az esetek nagy részében a beszéd megindulásakor súlyos kifejezésbeli elmaradások mutatkoznak. Némelyek makacs pöszeséggel, mások esetleg dadogással küzdenek. Az iskolába kerülve pedig nemegyszer az olvasás, az írás, a helyesírás elsajátítása okoz komoly gondot.

Figyelem felhívó jelek, tünetek 
- Az első néhány szót nem követi a többi. Szókincsük csak a 3. életév végére kezd gyarapodni, így 4-5 éves korukban is szegényes még.
- Szókincse csak szótöredékekkel, mutogatással kapcsolt indulat- és hangutánzó szavakkal bővül. Megreked a papa, mama, vau-vau ...stb. szavaknál.
- Beszédmegértésük lényegesen gyorsabban fejlődik, mint beszédkészségük.
- Egyszerű felszólításoknak eleget tesznek
- Ismerős személyekre, tárgyakra, állatokra mutatnak.
- Óvodáskorig megmaradnak a szótorzítások, szócsonkítások, amelyek mögött már beszédmozgásbeli ügyetlenség, hallási figyelmetlenség is rejtőzhet.
- Sok megkésett beszédfejlődésű gyermek nem szívesen hallgat mesét, nem köti le a figyelmét. Ennek az az oka, hogy nem érti a folyamatos beszédet. Figyelem összpontosító képessége gyenge: tartósan semmi sem köti le a figyelmét.
- Tudatában a szavak nem állnak össze szabályos mondatokká, hiányoznak a ragok, képzők. Beszédéra a diszgrammatizmus, agrammatizmus jellemző. 
- Mozgásfejlődésükben - a pontos artikuláláshoz szükséges finommozgásokban is - elmaradások fedezhetők fel. Ezen terület fejlesztésével is segíthető makacs pöszeségük, pontatlan artikulációjuk.
- Gyakoribb közöttük a balkezes és a gyenge zenei képességű.
  
 FONTOS! A beszédfejlődésükben elmaradt gyermekek nagyfokú türelmet, szeretetteljes bánásmódot igényelnek. A cél az, hogy az iskolába kerülő gyermek beszéde elérje a korának megfelelő szintet, mert ez az alapja az olvasás, írás megtanulásának.

A könyv segédeszköz a terápiában

Mit tehetek én, mint szülő?

Tanácsok szülőknek - mire figyeljünk?

Ha késik a gyermek beszéde, 3 évesen sem beszél, tudnunk kell, hogy ép e gyermek hallása. Feltétlenül forduljunk orvoshoz, audiológiai szakvizsgálatra, hogy kizárják a hallászavar, vagy halláscsökkenés lehetőségét. Bizonyos megfigyeléseket otthon mi is tehetünk a gyermek hallására vonatkozóan. 

Megfigyelhetjük otthon, hogy:

  • Örömét leli -e a gyermek a zajos játékokban (csörgők, csipogók)
  • Reagál -e a környezet hangjaira (csengő, telefon, kutyaugatás, távoli mentőautó szirénája, stb.)
  • A gyermek megkísérli -e megkeresni a hang forrását: ki lehet próbálni, jobb illetve bal fül felől érkező hangokat, szavakat, zörejeket, zenét hallva a hang irányába fordítja -e a fejét
  • Közeli vagy távoli beszédre odafordul -e
  • Ad -e hangot, amikor beszélnek hozzá
  • Lecsendesül, mosolyog, megáll -e ha éneket, dúdolást vagy zenét hall
  • Reagál -e ha a zaj hirtelen megszűnik (pl. magnó, rádió kikapcsolása)
  • Mindig arra néz -e, aki beszél
  • Ha hangokat megismétel, képes -e a szülő után mondani egyenként az a-ú-í-s-sz-m hangokat úgy, hogy nem látja a szülő száját közben
Ha a fenti reakciók közül többnek hiányát tapasztaljuk, felmerülhet a gyanú a hallásveszteségre, forduljunk gyermekorvoshoz vagy audiológushoz.
Ha a hallászavart kizártuk, el kell dönteni, hogy érti -e a gyermek a hozzá intézett beszédet.
Figyeljük meg, hogy: 
  • Felismeri -e saját nevét, apát, anyát
  • Egyszerű kifejezéseket, kérdéseket, utasításokat megért -e (pl. Hozd ide a labdát! Add ide a mesekönyvet! stb.)
  • Kissé bonyolultabb utasításokat megért -e (pl. Tedd a labdát a székre! Tedd a labdát a szék alá! Vidd a babát a babakocsihoz!)
  • Megérti -e olyan tárgyaknak a nevét, amelyek nincsenek jelen
  • Megért -e egyszerű nyelvi magyarázatokat (pl. Majd egy kicsit később ehetsz! Ebéd után kimehetsz. Nem szabad megfogni.)
  • Megért -e névmásokat ( pl. te, én)
  • Megért -e különféle kérdéseket (pl. ki, melyik, mi, mit, hova stb.)
  • Megérti -e a névutós szerkezeteket (pl. ágy alatt, asztal fölött)
  • Követi -e a beszélgetéseket
Ha úgy tapasztaljuk, hogy megértési probléma is van a kifejező beszéd késésén kívül, akkor meg kell próbálkozni a fenti kérdések, utasítások nagyobb figyelem melletti elvégeztetésével. Beszédmegértési probléma esetén célszerű minél hamarabb logopédus segítségét kérni.

Hogyan fejlesztheti gyermekét a szülő otthon?

Az alábbi játékokkal, foglalatosságokkal a tenni akaró szülők hozzájárulhatnak gyermekük beszédfejlődésének megindulásához.
Természetesen nem kell és nem is lehet minden alkalommal az összes feladatot elvégeztetni a gyermekkel. Próbáljunk meg összeállítani az alábbi gyakorlatokból egy-egy gyakorlatsort, ami tartalmaz: 
  • beszédmegértést fejlesztő gyakorlatokat
    • pl.: kérések, utasítások adása, stb.
  • hallási figyelem fejlesztő gyakorlatokat
  • pl.: játék a hanggal: tevékenységek, játékok, érzelmi reakciók hanggal történő kísérése, sok hangadással!
  • zajkeltő játékokkal való játék
  • környezeti zajok megfigyelése, állathangok felismerése
  • hang keresése a lakásban (eldugni hangot adó játékot, tárgyat), stb.
  • szókincsfejlesztő gyakorlatokat
  • pl.:kirakom - visszakérem játék
  • tárgy - kép párosítás
  • kép-képpel való párosítás, stb.
  • mondatalkotási fejlesztő gyakorlatokat (ha már minimum 40 aktívan használt szava van a gyermeknek)
  • pl.:babával cselekvések eljátszása
  • cselekvést ábrázoló képek keresése és kivágása újságokból, stb.
  • mozgásfejlesztő gyakorlatot - mutatni és mondani közben:
  • pl.: játékos utánzógyakorlatok mondókával kísérve:
"Ilyen nagy az óriás, nyújtózkodjunk kispajtás,
Ilyen kicsi a törpe, guggoljunk le a földre!"
"Nyuszi fülét hegyezi, nagy bajuszát pödöri,
répát eszik: rop, rop, rop, nagyot ugrik: hopp, hopp, hopp."
"Itt a szemem, itt a szám, ez meg itt az orrocskám, jobbra, balra két karom, forgatom, ha akarom, két lábamon megállok, ha akarok, ugrálok."
  • Sok kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, forgás stb.
A játékosság elvét mindig szem előtt tartva érdemes minden nap időt szakítani arra, hogy célzottan fejlesszük gyermekünk beszédét, ha szükséges naponta akár többször is 10-15 percig!

Mit tehet a szülő?

A beszéd már kisgyermekkorban is többféle szerepet tölt be, a közlés, a szükségletek kifejezésének, a játék kiegészítője, és különösen a felnőttel való kapcsolat megteremtésének és megerősítésének eszköze is. A gyermek gyakran szólítja meg szüleit, s állandóan ismétlődő kérdéseivel nemcsak ismereteit próbálja bővíteni, hanem ezáltal állandó kapcsolattartást is biztosít a szülőkkel. Ez a folyamatos kapcsolat az alapja a gyermek érzelmi biztonságának, amely a zavartalan fejlődés elengedhetetlen feltétele.
A biztonságérzet, a bizalom, a környezet, a személyek és tárgyak viszonylagos állandósága megkönnyítik a gyermek számára az ismeretek feldolgozását.
A beszédkedv megjelenésének időpontja jobban függ a gyermek környezetétől, mint az értelmi képességeitől, s a gyermek kiegyensúlyozott fejlődésében nélkülözhetetlen a szoros anya-gyermek kapcsolat.
Nagy a jelentősége annak is, hogy a gyermeknek a felnőttekkel és egész környezetével változatos és gazdag legyen a kapcsolata. Csak a felnőttekkel való állandó, szeretetteljes kapcsolat segítheti elő a beszéd fejlődését, s ez alapvető feltétele az értelem és a viselkedés fejlődésének.

Fontos tanácsok:

  • Fontos, hogy a szülő sokat beszéljen gyermekéhez!
  • Sokat meséljen neki! A gyermek gondozása közben folyamatosan beszéljen hozzá, mondja el, mit csinál vele.
  • Énekeljen, mondjon minél több verset, mondókát neki.
  • Nézegessenek sokat mesekönyveket.
  • Játék és séta közben mindig beszéljen hozzá
  • Éneklés és beszéd közben teremtsen alkalmat arra, hogy ha lehet gyermeke figyelje szájmozgását is!
  • Egész magatartásával mutassa, hogy várja gyermeke beszédét. Igyekezzen felkelteni beszédkedvét, de erőltetni nem szabad!!
  • A családi étkezéseknél általában élénk társalgás van, jó, ha a kisgyermek is együtt eszik a többiekkel.
  • Ha gyermeke mutogatással fejezi ki magát, ne tegyen úgy, mintha nem értené, hiszen ezzel még inkább leszűkíti kifejezési lehetőségeit. A beszéd megindulását ez nem fogja elősegíteni, de feszültséget kelt a gyermekben és magatartási zavarokhoz vezethet.
  • Fontos a helyes beszédpélda!
  • A még csak beszélni kezdő gyermeknél semmi esetre sem szabad kiejtést javítani!
Ne nyugtalankodjon a szülő, legyen türelmes. Örüljön gyermekének, fogadja el, szeresse feltétel nélkül olyannak, amilyen. A szeretetet és biztonságot, bőséges és helyes beszédmintát nyújtó család és a logopédus összefogása bizonyára meghozza eredményét!
Forrás:
„…Hogy szebben beszéljen…” Szülőknek a beszédhibákról, OPI, Budapest, 1982.
Bittera Tiborné – dr. Juhász Ágnes: A megkésett beszédfejlődés terápiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.
Németh Erzsébet – S. Pintye Mária: Mozdul a szó…, Logopédia Kiadó, Budapest, 1995.
Tanácsadó és terápiás tájékoztató beszédhibás gyermekek szüleinek, Tárogató Kiadó, Budapest, 1994.
Meleghné Steiner Ildikó: Mit tegyek, ha nem beszél




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése